U Múult’aan Maya Mola’ayo’ob tu noj Petlu’umil Yucatán
Jo’, Yucatán 19 ti’ junio tu ja’abil 2019
Ti’ maya kaajo’ob yéetel u j kolbaabilo’ob u noj Petlu’umil Yucatán Ti’ tuláakal u kaajilo’ob México yéetel tuláakal yóok’olkaab
(…) Kex túun beyo’ leti’o’ob ku ki’kuntik u kuxtalo’ob yéetel le ba’ax ku síik le x ki’ichpan lu’umo’, le k’áak’náabo yéetel u yiik’al le kúuchilo’oba’. Bejla’e’ ts’o’ok u k’uchul u k’iinil k ch’a’nu’uktik, bix úunchak yéetel ba’ax k’iin unaj k tokikubáa ti’ le k’aasil ba’ala’.
CANEK, ERMILIO ABREU GÓMEZ
U kúukuchal u séebchi’il ma’alob kuxtal ku taal u yáalal tu beelilo’ob k kaajal, t mola’ay yéetel ichil k láak’tsilil; u tsikbalilo’ob u tíip’il u noj sáasilil u k’uchul túumben nu’ukbesajilo’ob yéetel u taasik ma’alob kuxtalil ti’ k mejen kajtalilo’ob yéetel le Tren “Maya” ku yala’alo’.
U lu’umil u maya kaajil u noj Petlu’umil Yucataane’, táan u k’a’ayta’al, je’el bix ma’ úuchuk mix juntéene’, ti’ j maanono’ob yéetel ti’ j buulo’ob ts’ik u ya’abil taak’in tu yo’olal, ti’ máaxo’ob tusik k et kajtalo’ob, ku loobintko’ono’ob ku ts’o’okole’ ku xo’oxo’ot’ik k lu’umil chéen ti’al u ya’abkunsik u taak’in. Le u patan kiinsa’al k’áax ti’al u pa’ak’al junp’éelili’ ba’alo’, le ya’abkach xíinxinbaalo’obo’, le u nu’ukulil jaantik u yóol iik’ yéetel k’iino’ yéetel u túumben nu’ukbesajilo’ob u beeta’al le nukuch najo’obo’ jach pitmáan u bin u ya’abtalo’ob, le beetik chich u bin u tokiko’ob to’on k lu’umil yéetel u jáapko’ob le kuxtalilo’, k kuxtalil.
Beey túun u p’áatal táanxel k’abilo’ob u je’ets’el bix unaj u meyata’al le xki’ichpan lu’umo, táan yiliko’ob bix je’el u páajatal u jelbesiko’ob u táan yich u noj Petlu’umil Yucatáne’ yéetel u j maya kajnánilo’ob, yuumilo’ob le lu’um tak walkila’ tumen tu najmato’ob yéetel u ketláan muuk’ k ch’i’ibal.
Tu yo’olal le ba’ax k ilika’, jach páaybe’en k nojbe’enkuunsik ba’ax yaan to’on, ba’axo’on, ba’ax k beetmaj yéetel le ba’ax k kalaantiko’.
Ka’aj k nojbe’enkuuns yéetel ka’aj suunako’on k ch’a’a le ba’ax mayakuntiko’one’, le ba’ax beetik u loolankil k miaatsile’; leti’e ba’ax yanchaja’an chéen tu yo’olal ba’ax yojel k chiich yéetel k noolo’obo’, junp’éel utsil yéetel jóoykaal t’aan, beey xan u ts’u’uyil yéetel u ko’il xiibo’ob yéetel ko’olelo’ob kalaantik u miatsilil le maya koolo’, tumen leti’ u kúuchilil tu’ux ku síijil yéetel ku much’kubáa k tuukul yéetel k na’at, ba’al k jaantej yéetel u ya’abkuntikubáa le kuxtalilo’; leti’ u k’a’ajsajil ti’ yóok’olkaab le múul kuxtalil yéetel le lu’umo’ tumen ti’ ku péek u muuk’ u janal láak’tsilo’obi’.
Leili’ ya’ab noj k’áax p’aatal to’on tu’ux ku k’u’ankil u yo’och ja’ le ba’alche’o’ob yéetel u tóop’ol le i’inajo’obo’, u k’aayilo’ob u ja’il ts’aats’ yéetel ts’ono’oto’ob. Leili’ yaan k alak’ kaabe’ yéetel u kaabile’, ki’iki’ k’aab ku kóoyta’al ti’ tuláakal j lu’umkabil. P’aatal xan to’on u úuchben k’ajóolalil xíiu ku ts’aak yéetel ba’ax che’ilo’ob ma’alobtak ti’al k k’axik k otoch.
Yaan to’on u jejeláasil bix u beeta’al yéetel bix k múul janal, je’el bix xan le k t’aana’ yéetel le meyaajo’. Yaan k k’iinbesaj yéetel k bakunaj tu’ux k ch’a’achi’itik xki’ichpan lu’um yéetel k utsil kuxtal yéetel u ba’ache’ilo’ob k’áax.
Yaan to’on bix u jejeláasil k nu’ukbesik k mola’ayilo’ob, bix ts’aat’antikubáa, bix k kaláantikbáa yéetel bix k múul tuukul. Yaan u jiit’il k kaajal beetik ma’ u to’okol k lu’umil mix k tek tu’usul. Yaan k kili’ich úuchben tuunilkaajal wojik tu’ux u péek u beel k ch’i’ibal. Yaan k maya paax yéetel u yóok’otilo’ob, k úuchben chuuyo’ob yéetel u nook’il k ch’i’ibal.
Leili’ yaan bix k paktik junp’éel kuxtalil ku beetik k náaytik u jáalk’abil k óolale’ ti’al ka’aj páatchajak k béeykuntik u yóolaj k kaajal. Jach jeta’an ya’ab k mejen xibil paalal yéetel xch’upul paalal taak u líik’ilo’ob ich u kuxtalil jáalk’ab óolal yéetel tojbe’enil.
Ma’ tun xu’ulul u yantal to’on tuláakal le ba’alo’oba’. Wa ka’aj tsa’ayako’on k uk’ u ja’il le ba’ax ku k’aba’intik k’ajlay tu’ux ku tsáayal u kuxa’an suumil u yóol k ch’i’ibale’, je’el k naktáantik le úuchben muuk’o. Bejla’ u k’iinil k mu’uk’a’ankuunsik yéetel k takikbáa k táakmuk’t u kalaanil ba’ax ti’ale’: k lu’umil yéetel k miaatsil. Unaj k k’a’ajsik tumen ma’ k k’áat k p’at tu k’ab yaanal máaki’, ma’ t k’áatik u k’eex.
K k’at líik’il ichilo’on ti’al k jolch’aktik u tojil k beel, k k’at kuxtal yéetel u ka’analil k ich yéetel u juum k t’aan, tu’ux ka’aj líik’ik lajketil ich xiib yéetel ko’olel, tu’ux le tooj óolal, le kaambal yéetel u meeyjul le janalo’ ma’ u kóotsol ti’ le lu’um yéetel le maya koolo’. K k’at ma’alobkiins u jejeláasil bix k kuxtal yéetel k múuch’ kuxtal, tu’ux k mu’uk’a’ankuuntik nojbe’enilo’ob sáasilkuuntik yéetel nojochkiintik k k’ajóolalil yéetel k ojéelalil ti’al ma’ u péek k óol le ken kula’aon mokt’aan yéetel je’el máaxake’ wa t baatsil, k k’at k jets’ u tojil tu’ux ku bin u xíinbal k kuxtal yéetel bix k pulik k ook.
K k’at je’el bix tak walkila’ k meyajt le maya koolo’, yéetele’ k babal k’áatik ka’aj jáawak u pa’ak’al le juntakáalili’ ba’alo’.
K k’at k páayt yéetel k t’ox beey ba’al k ti’al le eletricidado’, k babal k’áatik ka’aj jáawak u beeta’al t lu’umil u nukuch k’íiwikil le electricidad tokik to’on k lu’umilo’.
K k’at k tséent k alak’ ba’alche’, k babal k’áatik ka’aj jáawak u ts’a’abal u nukuch otoch le k’éek’eno’ob tu’kinsik le k o’och ja’o’.
K k’at je’el bix tak walikila’ k ayik’kuunt k miaatsil, k babal k’áatik ka’aj jáawak u nu’ukbesa’al u beel le tren palitsilko’ono’, ku xáakch’intiko’ono’ yéetel ku yach’ko’ono’.
K k’at k mu’uk’a’ankuuns le múul kuxtalil yéetel le éetil yéetel tuláakal u kaajilo’ob yóok’ol kaabo’, k babal k’áatik ka’aj jáawak le xíinxinbaalil ku k’askuunsik, ku manba’alkuunsik yéetel ku ko’onkonik u si’ik’il u yich j wi’it’o’.
K k’at kuxtal xma’ sajbe’entsilil t kaajal, k babal k’áatik ka’aj tse’elek le j waacho’ob meyajtik le noj jala’acho’ yéetel u jeel muuk’o’ob je’el bix le j ts’aa sajkilo’ob woy t lu’umila’.
K k’at ka’aj p’áatak ichilo’on le junp’éeltajil t mejen kajtalilo’, ka’aj k meyajt k jáalk’ab óolal yéetel k jáalk’ab xóot’ óolal, k babal k’áatik ka’aj jáawak u táakapajal j táanxelilo’ob ichilo’on ti’al u jatso’on yéetel u ti’ti’ik u jiit’il k kaajal.
K lu’umile’ ut’ial kaaj, ma’ t konik mix t majankonik.
Ma’ k cha’ik u jatsko’on le partido politico mix le religiono’obo’. Ka’aj k béeykunt le miaatsil yétel le mayat’aano’.
ka’aj k béeykunt u kalaanil k tojbe’enil yéetel k jáalk’ab xóot’ óolal.
To’on
Asamblea de Defensores del Territorio Maya Múuch’ Xíinbal Centro Comunitario U kúuchil k ch'i'ibalo'on, municipio Felipe Carrillo Puerto, Q. Roo Colectivo de Comunidades Mayas de los Chenes, municipio Hopelchén, Campeche Colectivo de Semillas Much' Kanan I'inaj, municipio Bacalar, Q. Roo Colectivo K-luumil x'ko'olelo'ob, municipio Bacalar, Q. Roo Concejo Indigena U yóol lu'um, municipio José Ma. Morelos, Q. Roo Ejido Dziuche, municipio José Ma. Morelos, Q. Roo U Lool Che Sociedad Cooperativa, municipio José Ma. Morelos, Q. Roo USAEC Apicultores Sociedad Cooperativa, municipio Calakmul, Campeche U Yich Lu'um, municipio Sanahcat, Yucatán
U j áantajilo'ob le noj t'aana' leti'e k'aba'oba'
Articulación Yucatán Consejo Civil Mexicano para la Silvicultura Sostenible A.C. Galeón Pirata Centro Cultural Independiente Red de Resistencia y Rebeldía Jo' Sergio Prieto Díaz, migratólogo
